Nyomtatás (új ablakban)

Szepesség

2005. augusztus 12-17.

Nagy tervekkel vágtunk neki az egy hetesre szánt útnak, mint idén már sokszor, az időjárás most is átalakította a programot. A mester-hármas így is majdnem sikerült: Zsuzsival a Lomnici liftezés helyett a gyalog Nagy-Morgás-nyeregre mentünk fel, de a dunajeci tutajozás és a Hernád-áttörés meg volt. A tervezett úticélok között szerepelt még Ólubló, Késmárk (újra), Szepesvár, Lőcse és a paradicsomi Száraz-völgy.


Nagy-Morgás-nyereg (Magas-Tátra)

2005. augusztus 13. szombat


Bíztatóan tiszta időben indultunk Poprádról, de Tátralomnicon már látszott, hogy valószínű nem érdemes felliftezni a csúcsra, mert azt ellepték a felhők. A Kőpataki-tónál (1751 m) ez biztossá vált, gyalog indultunk tovább, persze nem a Lomnici-csúcs felé, hanem a Nagy-Morgás-nyereg (2038 m) felé, a piros jelzésű, a Zöld tóhoz vezető "fő" úton. Ez az út biztonsági okok miatt télen mindig le van zárva, gondolom a lavina veszély miatt. A Hunfalvi csúcs (2352 m) alatt vezető út ez elején meredek, utána kicsi lejtőkkel megszakítva fokozatosan emelkedik. Két óra alatt kényelmesen elérhető a Nagy-Morgás-hágó (2023 m), ahonnan pár perc alatt lehet felkapaszkodni a hivatalosan 15 méterrel magasabban fekvő nyeregre. Ránézésre a különbség többnek látszik, de a lényeg a kilátás: a Wéber-csúcs (vagy Késmárki-csúcs, 2556 m) és a tőle légvonalban alig több, mint egy kilométerre lévő Zölt-tó (1545 m) és annak völgye a Bélai-Tátra vonulatával. A felerősödő szél és a szürke felhők gyors indulásra késztettek minket, két órán belül visszaértünk a Kőpataki-tóhoz. A Lomnici-csúcs még nagyobb ködben volt, de a felvonó üzemelt, még az is lehet, hogy a csúcs kiemelkedett a felhőkből. De ezt már nem kartuk megtudni fejenként további 500 koronáért...


Dunajec-áttörés, Nedec-vár

2005. augusztus 14. vasárnap




A szepesszombati szálláson egy csikóstőttősi autós csapat volt a szomszédunk, nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy megpróbáljam rábeszélni őket egy Dunajec-tutajozásra. Ez könnyen sikerült, apró nehezség csak az odaúton akadt: a Toporc és Kristályfalu közötti kátyútengert kihagytuk volna, ha előre tudjuk. Vicces volt az úton sétáló pulykák csodálkozása: mintha még nem láttak volna autót.

Vörös Kolostorból indítják a népszerű tutajos kirándulásokat, amiknek sláger fotóin általában a Pienini-hegység jelképe, a Három Korona hegy (982 m) látható. A tutajok építése öt darab ugyanolyan teknő összekötözéséből áll, az így elkészült járműveket az út végén szétszedik és teherautóval viszik vissza a kiinduló helyre. A tutajok vezetői gorál nemzetiségű emberek, jellegzetes népviseletükben feszítve csáklyákkal irányítják a "hajót" a néhol vadnak is mondható vizen.

Szerintem az áttörés 9 km hosszú szakasza strapabíró kajakkal is járható, csak néhány igazán veszélyes rész van. Tutajjal kicsit több, mint egy óra az út, ami gyorsan eltelik, a hegyeket borító erdők és a kiugró sziklák változatos formái a vízzel együtt talán még a minden nap arra járó tutajosoknak sem unalmasak. A túra végállomása a lengyel határnál van, ahol egy gyalogos / kerékpáros kisátkelő is üzemel. (A lengyelek sajnos nem adtak pecsétet.) Vörös Kolostorba a folyó melletti úton gyalog mentünk vissza, hogy még egyszer megcsodálhassuk a Természet alkotásait, a gyalogút nagy részén látszik a folyó és a túloldali hegy, buszozás helyett megéri a fáradságot a két órás séta. A tutajozás idei árfolyama 225 korona (~1500 HUF).

Ha már erre jártunk, akkor nem hagyhattuk ki a Történelmi Magyarországhoz tartozó, jelenleg lengyel fennhatóság alatt álló nedeci végvárat sem. A www.pieniny.sk szerint is(!) magyar vár a Dunajec partján épült 1320-1326 között, Szepesófalu felől a folyó melletti úton közelíthető meg. Mostani állapota jónak mondható, a lengyel túristák tömegesen lepik el a várat, így van miből finanszírozni a fenntartást. A várban néprajzi múzeum és étterem is van.


Hernád-áttörés
(Felvidéki Paradicsom - Slovensky Raj)

2005. augusztus 15. hétfő



A paradicsomi jelző valóban nem túlzó e tájra, a Gömör-Szepesi-érchegységnek ez a Budapestnél kisebb területe annyi természeti különlegességet rejt, hogy aki egyszer erre járt, az sosem felejti el és mindig visszavágyik. Sok-sok ezer méter feletti hegy, völgyekkel és patakokkal szabdalva. Összesen 364 km hosszú jelzett túrista útvonal, melyek közül a szurdokban több csak doronglétrák, vas tálcák és láncok segítségével járható. Ilyen a Hernád-áttörés is.

A mi túránk Szepestamásfalváról indult, a falu utcáin lévő hangszorókból igénytelen zene szórakoztatta a lakosságot. Zsuzsival csak találgattuk, hogy ez vajon mire jó? Szerencsére gyorsan elértük az erdőt, ahol már az ilyen helyen várt nyugalom vett körül minket. Hamar odaértünk a Paradicsom egyik legnagyobb látványosságához, a Tamásfalvi kilátóhoz (660 m), ahonnan a nagy mélységben még a Hernádot is meg lehet pillantani. Zölddel jelzett szerpentines ösvény visz le a folyócskához.

A Hernád szurdokában az áttörés bejáratáig kijelölt, a már említett segédeszközökkel járhatóvá tett út vezet - kék jelzés. Az út valahol egészen lent a folyónál halad, ezeken a részeken a magas páratartalom miatt sokkal csúszósabbak a kövek; máshol akár a víz feletti tíz-húsz méter magasságban kell a láncokba kapaszkodni. Aki a kilátóban legyőzte tériszonyát - nekünk szerencsére nincs -, annak nem jelentenek problémát a sziklafal oldalába épített láncás-tálcás szakaszok, de azárt figyelni kell, mert egy rossz lépés után az ember könnyedén nagyot zuhanhat.

Az áttörés elejéhez értünk, amikor elkezdett esni az eső. Pár nappal később a hírekből tudtuk meg, hogy (talán másnap vagy harmadnap) a hatalmas esőzések miatt a Paradicsom veszélyesebb túraútvonalait lezárták.


Poprád

2005. augusztus 16. kedd

Délutánra kicsit lecsillapodott az eső, végre besétáltunk a városba is. Az idő nagy részét túra-sportboltokban töltöttük, a választék igen gazdag, a minőségi skála szintén. Például a sajtszag érlelő műanyag bakancs mellet megtalálhatók a csúcsminőséget képviselő típusok is.

Szerettük volna belülről is megnézni a Fő tér közepén álló Szent Egyed templomot, de éppen mise volt, csak a harangtoronyba tudtunk felmenni. Budapesten Walser Ferenc öntötte a harangot, melynek kevésbé látható felén olvasható: "megszereztetett az 1844 iki tűzvészben elolvadt nagy harang elárusított érczének árából".


http://www.wwf.hu

Ősz elő...

Valid XHTML 1.0 Transitional

Valid CSS!