Nyomtatás (új ablakban)
Nógrádi várak, vitézek I.

2005. október 9.

Nógrádi kirándulásunk első részében három várba látogattunk el: Salgó, Somoskő és Fülek szerepelt a listán. Az első kettő nehéz megközelíthetősége miatt vonat helyett autóval mentünk, hogy beleférjen a napba a füleki nézelődés is.

A fotóalbumhoz klikk a képre!












Első célunk Salgó vára volt, a közeli parkolóból pár perces sétával érhető el a több, mint 600 méter magasságban álló rom, ami "oly rendkívüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. A hegy teteje óriási gránitszikla, s e fölött állott a vár, melynek most már kevés maradványa van. A legmagasb fal mintegy kétöles. Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán, tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt." Petőfi leírását "csak" a jelenlegi államhatárral kell kiegészíteni: a közeli Somoskő vára már a túloldalra került. Salgó várát a XIII. század második felében a környék váraihoz hasonlóan a Kacsisok építették. Később a huszitáktól Mátyás király foglalta vissza, többszöri tulajdonos csere után a törökök egy fából épített ágyúra hivatkozva a ködös időben csata nélkül foglalták el a várat. Csata nélkül került vissza is, Balassi Bálint birtoka katonai szerepét elveszítve hanyatlásnak indult.

A vártól délre fekvő Kis-Salgó csúcshoz egy érdekes, a bazaltképződményeket bemutató tanösvény vezet, ezt most kihagytuk, siettünk át Somoskőre.

Somoskő vára IV. Béla ígérete szerint a tatárjárás után, 1290-ben épült. Hosszú ideig a Szécsényi család birtokolta, de a tékozló lakomák miatt kénytelenek voltak elzálogosítani a várat, ami így a Losonczyaké lett. Itt ismerte meg a közeli Kékkő várúrfija, Balassi Bálint a szerelmes Júlia-versekben szereplő Losonczy Annát (és ebben a környezetben szerezte a végvári versekben leírt vitézi élet tapasztalatait). Somoskőt a török csak rövid időre tudta elfoglalni, Salgóhoz hasonlóan békés úton került vissza. A XX. században a visszatérés - a második világháborút leszámítva - csak a vár alatti falvaknak sikerült: a trianoni "békeszerződés" módosításával 1924. február 15-én Somoskő és Somoskőújfalu újra az anyaországhoz került. Ez a nap azóta a hazatérés napja. Az elszakított vár 2001. augusztus 29-e óta érvényes útiokmánnyal szabadon látogatható.

Sátorosbánya irányába tanösvény vezet, ennek az elején, szintén szabadon megtekinthető a bazalt orgona. Ez egész Európában egyedülálló képződmény, a hegy gyomrából kiömlő folyékony bazalt öt-hat-hét szögletű oszlopok látványos formájában kristályosodott ki.

A vár tövében bújik meg a Petőfi kunyhó, érdemes megnézni, szép.

Füleken első körben egy nyitva lévő éttermet kerestünk, ebéd után mentünk "fel" a várba, hogy csökkentsük a látogatók átlagéletkorát. Az ötven koronás belépő ára elsőre soknak tűnt, de a toronyban lévő, a vár történetét részletesen bemutató (, a somoskői táblákhoz hasonlóan háromnyelvű) tabló-kiállítás megéri az árát. Fülek neve a kelta eredetű Fulak szóból ered, jelentése rejtekhely. A füleki vár szintén a XIII. században épült, volt a husziták és a törökök kezében is, 1682-ben rombolták le. Később romjaiból az utcákat (is?) építették, Petőfit "kimondhatatlan harag fogta el, midőn ezt látta".
A várat falusias családi házak veszik körül, kicsit távolabb gyűrűként szocialista lakópark övezi a belvárost. Látnivaló műemlék még a ferences templom és kolostor, a Herold kastély (most gimnázium), a Cebrián kúria és a Koháry kúria. A '91-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a tízezer lakos kétharmada magyar, az utcán hallott szavak alapján talán még most is, ennél is több.


http://www.wwf.hu

Nyár...

Valid XHTML 1.0 Transitional

Valid CSS!